Tomkó Ádám Blogja

Bár kicsit megkésve, de gondoltam írok pár sort a szuperholdas képekről. A telihold ilyenkor a szokásosnál picit még nagyobbnak és még fényesebbnek tűnik és ezt próbáltam kihasználni a képekben.

Elsőként a kastély mellett csináltam pár képet. A nehézséget ezen és a következő kép elkészítésénél elsősorban az jelentette, hogy a Hold sokkal fényesebb volt mint bármi más egyéb a képen. Ezért két képet kellett csinálnom egyet a kastély fényeire beállítva, egy másikat pedig a Holdról. Próbáltam nagyon gyorsan objektívet cserélni hogy minél hitelesebb maradjon… A Holdat végül beillesztettem a kastélyos képen lévő “nagy fehér kiégett paca” helyére. Mérete teljesen megegyezik a “fehér pacáéval”.

Következő kép amiről kicsit írni szeretnék melynek elsősorban megvilágítása különleges. Egyrészt ugyanazt a dupla képes technikát használtam mint az előző képnél, másrészt pedig az utat az autóm reflektorai világítják ami megadja a kép igazi lényegét…

Még egy érdekesség hogy a 2 képhez mind a 3 objektívem sikerült használni… Felső háttér a fix 50mm-essel az alsó a kitobjektívemmel a holdak pedig a Sigma telével készültek.

Ha rábukkantál blogomra, Gödöllő/Budapest környéki vagy és modell ambíciókkal rendelkezel vagy csak szeretnéd hogy készüljön rólad pár (remek ) fotó kérlek írj az adam.tomko@gmail.com címre. A képeket mindketten szabadon használhatnánk persze. Ez ilyen TFCD fotózás szerűség vagy mifene ha jól láttam, mindkét fél fejlődését szolgálná és ezért persze kezdők előnyben…

Képek: http://www.flickr.com/photos/tomkoadam/

Napokban egy új objektív megvételével sikerült kinőnöm eddigi oldaltáskám. Hogy egy jó ideig ne kelljen táska után néznem végül az Up-Rise sorozat legnagyobb darabjára esett a választásom.

Egy kis utánaolvasgatás után az interneten tömören a következők lelhetőek fel róla. Nagyon nagy belső tér, kiváló minőségű anyagok és az egyetlen hátrány az hogy viszonylag kevés apró zseb található benne. Mindhárom állítás igaznak bizonyult amint kézhez vettem a táskát.

Elsőre feltűnően masszív a táska, nem is nagyon lehet összenyomni, ez persze elvárható ha sokszázezres eszközöket tárolunk benne. Az felhasznált anyagok minősége remek, talán emiatt is mernek rá élettartam garanciát vállalni. A táska alsó felébe nekem bőven elfér 3 objektívem (köztük egy tele) + 1 vaku + szűrők/napellenzők és természetesen a váz. A fölső különválasztott nagyobb részben találhatunk 2 hálós zsebet, ahova az apróságokat (extra akkuk, sd kártyák stb.) tehetjük. Ebbe a részbe egy extra pulcsi, télen termosz, nyáron 1l-es víz bőven elfér. A táska egyik oldalán egy állványtartó szerkezet a másik oldalán pedig egy zseb kapott helyet, melynek segítségével könnyen előkaphatjuk gépünket. (Ez talán a képek alapján jobban érthető.) A hátsó rekeszbe elfér egy 15″ képernyőjű laptop is, bár én ezt térképek és esőkabát tárolására fogom használni főleg, de utazásnál nagyon jól fog jönni hogy laptopom is befér. Ha már eső, a táska egyik oldalzsebében találunk egy táskára húzható esővédőt is. Már csak a legelső “nehezebben”  nyitható zsebet felejtettem ki, ide is elfér még rengeteg apróság amiket gyakrabban használunk.

Nálam ez a hátizsák 1 oldaltáskát, 1 állványtokot és egy kisebb hátizsákot vált ki túrázás során szóval összességében sokkal kényelmesebb mintha 3 táskát kéne magammal cipelnem. Amúgy is sokkal kényelmesebb viselése mint az összes többi hátizsákomnak.

Én kb 36.000Ft-ért jutottam hozzá a Digitcamnél az interneten keresgélve már 30.000Ft körül is megtalálható sok helyen, viszont itt mindenhol csak 12 hónap jótállási idő szerepel, ami számomra gyanús volt.

Gyártó

(Képek hamarosan)

Végre beindult a tavasz és kivirágzott minden… A Gödöllő környéki erdők és városban lévő parkok tele vannak mindenféle virággal. Bár személy szerint már picit kezdem unni a virágokat… Nehéz igazán jó virágfotót készíteni, szépet már szerencsére nem olyan nehéz, de valami igazán egyedit készíteni… Mindenesetre mindig jó a napon a parkokban virágok mellé feküdni a géppel. (és közben fogadni az olykor furcsálló pillantásokat… )

Íme egy kis ízelítő :

Mivel keresések alapján van rá igény és volt egy kis szabadidőm is, átalakítottam pár lovas képet kiszínezhetővé. A képek mind szabadon felhasználhatók, kivéve természetesen kereskedelmi célra.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kezdésnek megint egy térkép:
Ehhez a környékhez tartoznak a leghosszabb fotóstúráim, minimum egy délutánt foglalnak le. Tájak változatossága miatt errefelé szinte mindent lehet fotózni. Szóval kezdeném is a számokkal… Az egyes szám a Hilltop Farmot jelöli, itt csináltam első jól sikerült lovas képeimet, de erről már írtam korábban. Kettes maga a reptér, itt remek repülő fotókat lehet csinálni (milyen meglepő ) és az út másik oldalán pedig még egy lovarda található.

Hármas hely egy domb ahonnan remek Gödöllői panoráma nyílik ha tiszta az idő. Négyes hely az egyik kedvencem egy erdei ösvényt jelöl nyáron/tavasszal a virágok, ősszel a gombák, télen pedig a rengeteg csipkebokor nyújt remek lehetőségeket. Az út egy részét szó szerint körülölelik a bokrok ami olyan mintha egy alagútban haladnánk…

Ötös hely igazából nem különleges, viszont ezeken a földeken szinte mindig találkozok nyulakkal napszaktól függetlenül. Hatos hely búzatáblákat illetve egy kukoricást jelöl egy keskeny erdősávval elválasztva, valamilyen oknál fogva a legjobb rovar makróimat itt készítettem…

Általánosságban a 3-4-5 helyek környékén rengeteg vaddal lehet találkozni, a sokat emlegetett vaddisznós esetem is a négyeshez köthető. Ez persze magával vonja azt hogy elvétve lehet vadászokkal is találkozni a környéken. A táj legtöbbször kihalt bár lovasokkal gyakran összefutok mivel a környéken rengeteg van. Vicces szokott lenni amikor a patkónyomok döcögőssé teszik az utat a biciklim számára… Sajnos az erdő egyes ösvényei nehezen voltak idén járhatók a derékig érő gaz miatt így nem mindig jó ötlet arrafelé menni ahonnan a lovak jöttek… Az utak nagyrészt remekül járhatók biciklivel is csak a szántóföldek melletti homokot kell nagyon kerülni… Sajnos az autópálya építése óta az ahhoz közeli részek eléggé zajosak lettek, így azokat kerülöm mostanában…
Végezetül pár kép:

Leginkább pihenés/újratöltődés. Lehetőség a hétköznapokból való kiszakadásra. Szélsőségesebb érzelmek levezetése (mindig ekkor születnek a legjobb képek mint sokszor hangoztatom). Lehetőség túrázásra, rengeteg idő eltöltésére a természetben. Rengeteg új dolgot lehet vele megismerni, egy makrólencsén keresztül figyelni akár a legkisebb rovart is hosszú percekig nagyon élvezetes dolog. Nyújthat akár adrenalinlöketet is lásd. villámfotózás nyáron illetve túl közeli találkozások egy vadkannal az erdőben… Lehetőség mindenben meglátni a szépet, mindent megismerni a legapróbb részletekig, megismételhetetlen pillanatokat elkapni és akár emberek valódi személyiségét megismerni. Egy-egy elkapott portré természetesen úgy hogy az alany erről nem tud, valódi érzéseket tud kifejezni és meg tudja örökíteni az “ürességet” két pillanat között. Jól sikerült képeket megosztva pedig hatalmasat tud dobni a hangulatomon egy-két dicsérő komment. Jelent még egy újfajta szemléletmódot és itt nem arra gondolok hogy mindenben “képeket” látok hanem arra késztetésre hogy ha látok az út mentén hazafele egy gyönyörű naplementét vagy tájat akkor veszem a fáradságot megállni és gyönyörködni egy picit a látványban majd megpróbálom megörökíteni azt mások de legfőképp magam számára. Egy fényképhez rengeteg szép emléket lehet kapcsolni és ezek akár hosszú évek után is eszébe jutnak az embernek róla. A fotósséták pedig egyfajta nyugodt kis világot jelentenek amikor nem érdekel hogy mit kell csinálni más napra, mi történt az nap csak én vagyok meg a természet és erre az időszakos magányra nagy szükségem van, át tudok gondolni dolgokat és általában mindig beugrik valami megoldás… Igazából szerintem mindenki rendelkezik, egy dologgal v. szokással ami várat/menedéket jelent számára legyen az akármi is. Fotóim nagyrészt hangulatot is sugároznak itt nem feltétlenül az egyes képekre kell gondolni mivel sose hagynám ki pl. egy szép ritka virág megörökítését. Hanem sorozatokra vagy magára az időpontra amikor a képek készültek. Érdekes továbbá hogy gyakran előfordul mostanában hogy valaki először a képeimmel találkozik nem pedig velem ebből születnek Jók a képeid! Köszi! mondatok után meghaló picit kellemetlen beszélgetések… Sosem szoktam fényezni a képeimet, de igazán rossz megjegyzéseket se teszek róluk mivel mint írtam számomra minden kép egy emlék melyhez egy pillanat, egy délután vagy egy számomra fontos ember kötődik. Nem feltétlenül azt látom utólag visszanézve egy virágképem hogy milyen szép maga a látvány hanem felidézem hogy mi történt velem éppen akkor… Persze a “szép látványt” is szeretem a képekben, de mint a készítőjük nekem gyakran nem ez a legfontosabb.
Végezetül visszatérve picit az írás elejére, a fotózás lehetőség még arra hogy valami történjen mert:
“Egyetlen kaland többet ér, mint ezer egyforma nap, amit kényelemben és jólétben töltök.” (Paulo Coelho)